Sokan vagyunk, akik szeretik a kis kertjüket, imádják, a szép zöld gyepet, de a vele járó macerát a sok fűnyírást már nem szívlelik. Vannak akik robot fűnyíróra, vagy fűnyíró traktorra váltanak, amivel azért egyszerűbb és szórakoztatóbb is a fűnyírás, és vannak akik úgy döntenek inkább hagyják füves rétnek a kertet, és csak akkor avatkoznak be, mikor már térdig ér a gaz, és valamelyik család tag nagyon sokat reklamál miatta. És vannak, akik úgy gondolják egy cuki kecske  - vagy kettő majd megoldja a problémájukat. Spoilerezni fogok - a kecske biztosan nem - de érdemes tovább olvasni, mert tudok ám jó megoldást is!

Elsősorban azért, mert a kecske alapvetően nem szereti a füvet,

inkább szemmagasságban és attól felfelé legel, és ha ott már elpusztított mindent, csak akkor hajol le, hogy füvet is egyen. Ezért van az, hogy előbb öli meg az összes fát a kérgük lerágásával, mint hogy az őt körül vevő 50 centis fűből egyen, és előbb próbál meg átmászni a kerítésen a szomszéd szőlőhajtásaiért, mint hogy az eléje rakott bármilyen ízletes csemegéből egyen. Elég ügyesen ugranak, és ha van rá mód, szívesen átszöknek inkább a szomszédokhoz, ha a te kertedből már az összes kedvenc virágod, bokrod lelegelték, hogy az ott található vetemény teljes tartalmát 10 perc leforgása alatt pusztítsák el.

Tehát ha csak nem rendelkeztek egy atom biztosan körbezárt legalább 1000 - 1500 négyzetméternyi elbokrosodott gazosodott területtel, ahol nincsenek olyan növények, amikért kár lenne, akkor nem a kecske lesz az az állat, ami a heti fűnyírási gondodat megoldja.

Egyébként szúrós, cserjés sok éve elhanyagolt gazokkal bőven benőtt területek rendbe tételére tökéletesen alkalmasak a kecskék, itt is már csak a megfelelő körbekerítésről, egy fedett, zárt helyről és a napi itatásról kell gondoskodni, és cserébe a kecskék megszabadítanak, a bozóttól, átjárhatatlan csipke bokroktól vagy a szúrós szedertől is.

 A megoldás egy másik cuki, bár nem annyira barátságos állat a birka (úri nevén a juh). Ők bizony nevükhöz méltón elég birkák, vagyis ha csak nem cumival neveltük őket ici-pici bárányka koruktól, akkor nem azok a simogatható öleb típusok, mint általában a kecske. Cserébe általában tiszteletben tartják a család nagy becsben tartott bokrait és fáit, nem másznak a ház tetőre, és szépen karban tartják a pázsitot. A nyírás mellé egyből a tápanyag utánpótlásról is gondoskodnak, és csupán egy pici fedett helyre meg persze mindig friss vízre van igényük cserébe. Azért a veteményes kertet és a virágokat érdemes a birkák elől is elzárni, annyira nem buták :-)

De mielőtt hátradőlnél, és máris rákeresnél az eladó birkákra a jófogáson, azért elárulom, hogy egy birkára 1500 m2-nyi gyepet számolj, különben 2 -3 év múlva a túllegeltetés miatt csak a fű helye lesz az udvarban - bár ez is egy megoldás a fűnyírás mentes életre, de nem biztos, hogy ezt szeretnéd. Illetve azt is végig kell gondolnod, hogy bizony az év körülbelül 180 napján megoldod a birkák élelmezési gondjait a kertben való legelészéssel - már ha elég nagy a kert, de a maradék napokon bizony szénát, lucernát kell adni nekik, a téli takarmányt pedig tárolni is kell valahol - lehetőleg fedett helyen. És azt még nem is mondtam, hogy ha elutaztok akkor is kell valaki, aki naponta eteti, itatja a birkáidat, és ha mindezek költségét kiszámolod, már az is lehet, hogy a kertész mégis olcsóbb...

Azt már csak ilyen kis betűkkel merem írni, hogy ha tavasszal veszel egy - két - három nem túl kicsi bárányt (a kert méretétől függően)majd ősszel, mikor már amúgy sem kell füvet nyírni, bárány vagyis inkább már birka pörköltet készítesz...