Sokan úgy tudják, hogy a kecsketej laktózmentes. Sajnos ki kell ábrándítsam minden laktózérzékeny ember társamat. 

Nincs laktózmentes tej! 

Minden emlős állat teje tartalmaz laktózt vagyis tejcukrot! Egyébként az anyatej tartalmazza a legtöbb tejcukrot körülbelül 9 grammot literenként, amit a tehéntejben található laktóztartalom duplája!!!

A "laktózmentes" tejtermékeket egyébként úgy állítják elő, hogy a tejhez (vagy tejtermékhez) laktáz enzimet adagolnak, de csupán a 9 hónapnál idősebb sajtok, azok, amik természetes módon az érési folyamat során válnak laktóz mentessé. 

Tejtermékek laktóztartalma

A különböző tejtermékek eltérő mennyiségű laktózt tartalmaznak, a friss tej tartalmaz, körülbelül 5 grammot literenként (akár a tehén, akár a kecsketejről beszélünk) .
A savanyított tejtermékek mint az aludt tej, joghurt, kefir, túró jóval kevesebb laktózt tartalmaznak, azonban a bolti forgalomban kapható termékeket sokszor más tejszármazékokkal dúsítják, így megnőhet azok laktóztartalma is, Nagyon sok felvágottat és pékárut is dúsítanak tejszármazékokkal, tejfehérjével, vagy tejcukorral, így a termék címkét érdemes vásárlás előtt mindig megnézni! 
A sajtféleségekről elmondható, hogy minél keményebbek annál kevesebb a laktóztartalmuk, egyrészt mert a laktóz vízben oldódik, másrészt mert az érlelés során a laktóz mennyisége tovább csökken a sajtokban. A 9 hónapnál tovább érlelt sajtok biztosan laktózmentesek.
A vaj, mivel gyártása során a tej víztartalmát eltávolítják, így szintén alig tartalmaz laktózt.

Mi okozza?

A laktózérzékenység oka, egyszerűen a laktáz enzim hiánya, vagy csökkent mennyisége. Kezelése nagyon egyszerű, vagy el kell hagyni a laktózt tartalmazó élelmiszereket, vagy a laktáz enzimet a laktóz fogyasztással egyidejűleg pótolni kell (pl tabletta formájában). Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot, azonban míg Észak-Európában - ahol régóta fogyasztanak tejet ez az érték 5% körüli, Dél-Európában - ahol a melegebb éghajlatnak köszönhetően csak a sajtfogyasztás volt elterjedt, tejet csak azon kevesek fogyasztottak, akik maguk is állatot tartottak - a laktózérkenyek aránya eléri a 71%-ot.

Miért van egyre több laktóz érzékeny ember?

A laktóz érzékenyek száma évről évre növekszik, aminek több oka is van. Egyrészt ma már sokkal több információ jut el az emberekhez, így sokkal nagyobb eséllyel kezdenek gyanakodni a laktóz érzékenységre a panaszaik hátterében, és így többen jutnak el a diagnózisig is. Másrészt egyre nagyobb mennyiségben fogyasztunk laktózt. Egészen az 1950-es évekig hűtés hiányában a tej fogyasztása sokkal kisebb mennyiségű volt, és sokkal nagyobb részt tett ki az aludttej, melynek fogyasztása napjainkra teljesen visszaszorult. A boltokban kapható tejek nagy mennyiségben tartalmaznak laktózt, viszont a lebontásban szerepet játszó lakto-bacilusokat egyáltalán nem  (ezért állnak el sokáig) így a szervezetünk semmilyen segítséget nem kap a tejcukor lebontásához. Az 1970-es évektől kezdve pedig egyre több tejet fogyasztanak az emberek. Ráadásul egyre több termékhez - és nem is csak tejtermékhez - adnak pluszban tejcukrot, állomány vagy ízjavító szándékkal. A szervezet laktóz bontó képessége pedig véges. 

Gyógyítható? 

A laktóz érzékenység nem egy betegség, tudósok szerint ez az emberek normál állapota, hogy felnőtt korukra elveszítik (vagy csökken) a laktóz emésztési képességüket. Egy génmutációnak köszönhetően azonban nagyon sok embernél egyáltalán nem jelent problémát a tej és a tejtermékek fogyasztása. Magyarországon elsősorban a 30 év feletti népesség érintett a másodlagos (vagyis felnőtt korban kialakuló) laktózintolerancia által. 

Tudományosan elfogadott gyógymódja nem létezik, kezelni a laktóz tartalmú élelmiszerek kerülésével, vagy tejcukor tartalmú ételek fogyasztásával egyidejűleg fogyasztott laktáz enzim adaglásával kezelhető. 

Tapasztalataink szerint azonban egy pár hetes laktózmentes diéta (tehát nem csak a tejet, tejtermékeket, hanem a tejcukrot tartalmazó felvágottakat, péksüteményeket és a "laktázmentes" tejtermékeket is kerülni kell) után a szervezet kisebb mennyiségben ismét képes bontatni a laktózt, így a joghurt, sajt féleségek és egy - egy alkalommal fogyasztott tejszínes, tejfölös étel már nem okoz problémát (vagy sokkal enyhébbek a tünetek). 

Ami a lényeg

Tehát, aki laktózérzékeny, az kecsketejet és a belőle származó termékeket sem tudja fogyasztani, vagy csak laktáz enzim pótlása mellett, illetve egyéni érzékenységtől függően kis mennyiségben. 

Köszönjük, ha egy megosztással segítesz a tényeket minél több emberhez eljuttatni.

Tudtátok, hogy a keskenyszájú orrszarvúak teje tartalmazza a legkevesebb zsírt? 

Kutatók szerint ennek az az oka, hogy hosszú vemhesség - több mint egy év - után körülbelül még 2 évig szoptatják a kicsinyüket, és túl nagy energia befektetés lenne az anya részéről, ha ennyi időn keresztül még rengeteg tejzsírt is elő kéne állítania borja számára.

Szerintem logikusabbnak tűnik az a magyarázat, hogy mivel elég meleg környezetben élnek, így a borjúnak nincs szüksége vastag zsírrétegre, hogy védje őket a hidegtől.

Persze lehet, hogy a tudósok tudják jobban...

Forrás: smithsoninanmag.com

Allergiára kecsketej???

Sok helyen sokfélét lehet olvasni a témában, ezért én is összegyűjtöttem a tapasztalatainkat, hátha van ismerőstök, vagy családtagotok, akinek szüksége lehet információkra.

Ennek nem az az oka, hogy a kecskék olyan sok parlagfüvet fogyasztanának, hiszen ők inkább a fás szárú növényeket kedvelik, és mivel nálunk a napot legelészéssel töltik, így maguk választhatják meg mit esznek és ők inkább galagonyát, csipkét és szedret esznek.

Tehát a kulcs nem a kecskék által elfogyasztott parlagfű mennyiségén múlik, hanem azon az évezredes tapasztalaton, hogy a kecskék teje jó hatással van mindenféle légúti és tüdő betegségre, gyulladás csökkentő és immunerősítő hatású.

 Mit tehetsz, ha allergiás vagy? 

Vásárlóink visszajelzései alapján általában már ennyi is elég, hogy javuljanak az allergiás tünetek. Elmondásuk alapján általában 1-2 hét után jelentkeznek a kecsketej fogyasztás jótékony hatásai, bár volt már olyan is, aki 1-2 nap alatt jobban érezte magát. Sőt azok akik már a parlagfűszezon kezdete előtt májusban - júniusban elkezdik a kecsketej rendszeres fogyasztását sokszor teljesen el tudják hagyni az allergia gyógyszereiket.

Fogyókúrázol? akkor próbáld ki a kecsketejsavót. Ez a sajtgyártás során keletkező "melléktermék" mely szinte teljesen zsírmentes, könnyen emészthető, de emellett kiváló vitamin, ásványianyag és fehérjeforrás.

Ha laktóz érzékeny vagy akkor érzékenységtől függően laktóz tabletta használata mellett ki tudod próbálni a "kecsketej kúrát" azonban, ha tejfehérjére vagy a tej egyéb összetevőire vagy allergiás, vagy érzékeny, akkor sajnos le kell mondanod erről a lehetőségről.

Ha azt mondom tej, te is a tehéntejre gondolsz?

A világ egyes részein a juhtej, tevetej, vagy éppen a jaktej jelenti a "tejet" de kisebb mennyiségben fogyasztanak szamártejet, lótejet, bivalytejet is. 

Európában és Észak-Amerikában a tehén tej fogyasztás a legelterjedtebb, de ha világszinten nézzük, akkor több ember fogyaszt kecsketejet, mint bármilyen másik állatét. Több mint 440 millió kecske (világszinten) termel megközelítőleg 4,8 millió tonna tejet, amit még napjainkban is elsősorban helyben fogyasztanak, vagy készítenek belőle tejtermékeket.

A különböző kecsketejből készülő sajtok már a legtöbb nagy áruházban könnyedén hozzáférhetőek, azonban az olyan termékek mint a friss kecsketej, vagy joghurt, már csak speciális boltokban, vagy még inkább a termelőknél elérhetőek. Ennek legfőbb oka, hogy az agyon kezelt tehéntejhez képest a friss kecsketej csupán napokig őrzi meg minőségét.

Pedig sokkal könnyebben emészthető, több B6 vitamint, kalciumot, cinket és szelént tartalmaz mint a tehéntej. Kevésbé allergizál, mert α-kazein tartalma csupán tizede a tehéntejben találhatónak. ≠

 Így érdemes lenne minél többször a kecsketejet és a belőle készülő tejtermékeket étrendünkbe illeszteni, és ha tejet mondunk nem azonnal a tehénre gondolni :-)

Ha még több érdekességet tudnál meg a kecsketejről nézz szét a blogon: 

Gyakran teszitek fel nekünk ezt a kérdést, megpróbáltam röviden megválaszolni nektek ezt a kérdést, de nem sikerült..  Jó olvasást!

Ahhoz, hogy ezt megértsük muszáj egy kicsit visszakanyarodnunk az iskolapadhoz, ahol is azt tanultuk, hogy: "Az emlősök osztályába tartozó állatok közös tulajdonsága, hogy kicsinyeiket tejmirigyeik váladékával, emlőikből szoptatják. "

Sajnos a tananyag már nem tért ki arra, hogy ez a tejmirigy váladék, csak akkor termelődik, amikor az emlős állatoknak kicsinyeik vannak, de szerintem ez legkésőbb akkor, mikor az embernek gyereke születik világossá válik. Viszont a párhuzamokat felállítani köztünk emberek és a tejhasznú emlős állatok (vagyis főleg a szarvasmarha és a kecske között) ez már nem jut eszünkbe. Pláne azért nem, mert a tejet boltban vásároljuk, nem találkozunk az állattal, viszont azt látjuk, hogy mindig van tej. Pedig a képlet ugyanaz, ahogy az embereknél is, az anyának csak akkor van teje, mikor világra hozza gyermekét, és utána fokozatosan elapad a tej.

Nincs ez másként a tehenek vagy a kecskék esetében sem. A teheneknél ellés után átlagban 12 hónap a laktáció - vagyis tejtermelési időszak hossza, míg a kecskénél ez általában 9 hónap. Aki eddig figyelmesen olvasott máris felteheti a kérdést, hogy de ha a tehén sem ad folyton tejet akkor azt miért kapni mindig a boltokban.

A válasz nagyon egyszerű, és leginkább a tartási körülmények miatt van.

A tehenek tartása ma általában hatalmas tenyészetekben történik, ahol az állományt több részletben termékenyítik meg, és így az ellés ideje is folyamatos. Például az 1000 tehénből 800 ad éppen tejet, 200 pedig "szárazon" áll*. Az ilyen nagy tenyészetekben az állatok istállókba zárva töltik az életüket, és maguk is elszakadnak a természettől, így az év bármely szakában könnyedén megtermékenyíthetőek, hiszen nincs az ősi késztetés, hogy a borjak a friss tavaszi fűre érkezzenek, mely tápanyagokban és vitaminokban a leggazdagabb, így a legkedvezőbb feltételeket termeti egy kis borjú felneveléséhez. Mivel a tehenek elletése az év folyamán folyamatos, így könnyedén beállítható, egy közel azonos termelési szint az év minden napjára.

Na de mi a helyzet a kecskékkel? Vannak gazdagságok, ahol a kecskéket is istállókba zárva a természetből kiragadva nevelik, de szerencsére még mindig nem ez a jellemző, és a kecskék megtartották ősi ösztöneiket és leginkább csak a korai őszi hónapokban hajlandóak megtermékenyülni. Nálunk ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy általában január végén, február elején ellenek kecske mamáink. Aki jó matekból máris kiszámolhatja, hogy így körülbelül október végén véget ér a laktációs idejük. **

Elnézést, hogy ilyen hosszan válaszoltam egy igen egyszerű kérdésre, de a természet rendjében minden összefügg mindennel, nem lehet részleteket megmagyarázni a rendszer ismerete nélkül. De ha még mindig maradt kérdésed, akkor csak írj emailt, hívj telefonon, vagy küldj füstjeleket és igyekszünk minden kérdésre válaszolni. 

* szárazon áll: legkésőbb az ellés előtti 60 nappal elapasztják a tehenet, ez a két hónapot hívják szárazon állásnak, majd a kisborjú születése után újból elkezdik a fejést.

** kiegészítés csak azoknak, akik még mindig kíváncsiak: persze lehetne itt is egy kicsit csalni és az állományt több részletben három hónap alatt megtermékenyíteni, így mind az ellési mind az apasztási idők eltolódnának, vagyis az első kecskéket februártól - októberig, a következő csapatot márciustól - novemberig az utolsó csapatot pedig áprilistól - decemberig lehetne fejni, vagyis csak két hónap lenne, amíg nincs tej. Hogy miért nem csináljuk így? Ugyanannyi kecske akkor sem adna több tejet, ha több részletben ellenének, és 2 hónappal tovább fejnénk, vagyis nem lehetne belőle több bevételre szert tenni, viszont két hónappal vagyis 60 nappal azaz 120 fejéssel több munkánk lenne ami további 240 munkaóra (ez egy normáli munkaidejű munkahelyen 6 heti munka - szóval ki az aki szívesen dolgozna 6 hétig ingyen???). Ráadásul sokkal nagyobb istállóra lenne szükségünk, hogy ezt megfelelően szervezni tudjuk. Úgyhogy akinek valamiért nagyon fontos, hogy a téli időszakban is kecsketejhez jusson, az készüljön fel előre még a nyáron és töltse fel a fagyasztóját kecsketejjel, vagy keressen másik termelőt, akinél korábban vagy később ellenek a kecskék.

Laktóz mentes a kecsketej? A válasz egyértelműen NEM!  

Ez egy városi legenda, nagyon sokfelé lehet olvasni, de egyáltalán nem igaz!

A Wikipédián is ilyen félreérthetőn fogalmazva szerepel:

"A kecsketejet a laktózérzékenyek egy része is fogyaszthatja, mivel kevesebb a laktóztartalma, mint a tehéntejnek. A tehéntejből megiható mennyiség 11/10 részét ihatják meg kecsketejből. Azaz 1 deciliter helyett 1 deciliter és egy centilitert"

Vagyis a kecsketej majdnem ugyanannyi laktózt tartalmaz mint a tehéntej, a laktóz érzékenyek (az érzékenység mértékétől függő mennyiségben) csak laktáz enzim együttes pótlása mellett fogyaszthatják.

Minden emlős állat teje tartalmaz laktózt vagyis tejcukrot! Egyébként az anyatej tartalmazza a legtöbb tejcukrot körülbelül 9 grammot literenként, ami a tehéntejben található laktóztartalom duplája!!!

Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség 75%-a nem képes teljes egészében lebontani a tejcukrot, azonban míg Észak-Európában - ahol régóta fogyasztanak tejet ez az érték 5% körüli, Dél-Európában - ahol a melegebb éghajlatnak köszönhetően csak a sajtfogyasztás volt elterjedt, tejet csak azon kevesek fogyasztottak, akik maguk is állatot tartottak - a laktóz érkenyek aránya eléri a 71%-ot.
A különböző tejtermékek eltérő mennyiségű laktózt tartalmaznak, a legtöbbet a tej, tejföl tartalmaz (a savanyított tejből készülő valódi tejfölre ez nem igaz, de ilyet legfeljebb otthon lehet készíteni, bolti forgalomban nem kapható).
A savanyított tejtermékek mint az aludt tej, joghurt, kefir, túró jóval kevesebb laktózt tartalmaznak, azonban a bolti forgalomban kapható termékeket sokszor más tejszármazékokkal dúsítják, így megnőhet azok laktóztartalma is.
A sajtféleségekről elmondható, hogy minél keményebbek annál kevesebb a laktóztartalmuk, egyrészt mert a laktóz vízben oldódik, másrészt mert az érlelés során a laktóz mennyisége tovább csökken a sajtokban. A 9 hónapnál tovább érlelt sajtok biztosan laktózmentesek.
A vaj, mivel gyártása során a tej víztartalmát eltávolítják, így szintén alig tartalmaz laktózt.

Először is tisztázzuk mi is az az aludttej. A tej a tejben természetesen előforduló laktóbacilus törzsek áldásos tevékenységének hatására alszik meg. Vagyis a laktóbacilusok addig eszik a tejben lévő laktózt - vagyis tejcukrot -, amíg a tej savanyú lesz*, és megalszik. Ez szoba hőmérsékleten általában 1,5 - 2 nap alatt bekövetkezik. A végeredmény pedig egy egészséges laktóbacilusokban gazdag, tejcukorban szegény és így könnyen emészthető tejtermék.  

És hogy visszatérjünk az eredeti kérdésre miért nem alszik meg a bolti tej? Mert a  különböző tartósítási eljárások, pl az UHT vagy ESL elpusztítják a tejben található természetes baktérium törzseket, így nincs amitől a tej megaludjon. Ezért az UHT és ESL technológiával tartósított bolti tej, ha meg is alszik nem a természetesen benne lévő laktóbacilusok szaporodásának, hanem a levegőből, egyéb környezeti szennyezésből belekerült baktérium törzsek szaporodásának köszönhető, ami általában keserű ízt, rossz illatot, és fogyasztásra alkalmatlan - egészségtelen végeredményt ad. A pasztőrözött tej egyébként általában tartalmaz kellő számú laktóbacilust ahhoz, hogy abból aludttej készülhessen belőle.
Ha a tejben antibiotikum-maradványok vannak, az alvadás akkor sem jön létre, hiszen ezek is a laktóbacilusok szaporodását gátolják, így tehát ez is akadálya lehet annak, hogy aludttejet készítsünk.

Ha mégis bolti tejből szeretnénk aludttejet készíteni, az egyetlen biztos módja, hogy a tejhez laktóbacilus kultúrákat adunk (sajtkészítési kellékeket árusító boltokban, webáruházakban fagyasztva szárított formában kaphatóak), az így "kultúrázott" tej 1 - 2 napon belül biztosan megalszik. De lehet egyszerűbb felkeresni egy közeli piacot vagy farmot és ott beszerezni a lehető legfrissebb nyers tejet, amihez már csak egy tiszta edényre, szobahőmérsékletre és 1-2 nap türelemre lesz szükségünk, hogy nagyanyáink egyik kedvencét az aludttejet fogyaszthassuk.

Akinek pedig nem jön be az aludttej savanykás íze, jellegzetes illata, annak javaslom, hogy a tejföl (az aludttej tetején képződő zsíros réteg, ez az igazi tejföl!!! ) eltávolítása után melegítse fel a maradék aludttejet,  míg azt látja, hogy pelyhekben kicsapódik belőle a fehérje (ez kb 80 - 85 fok, nem kell megvárni míg forr, mert akkor kifut) majd hagyjuk nyugodtan lehűlni, utána egy apróbb lyukú szűrűn szűrjük le, és már lehet is enni az igazi házi túrót!

Jó étvágyat az aludttejhez, tejfölhöz, túróhoz

* vagyis a köznyelvben savanyúnak hívjuk, de az alvadás kémiájához az szükséges, hogy a tej ph értéke elég alacsony legyen ahhoz, hogy a tejben lévő fehérjék - főleg kazeinek - összeálljanak, ettől lesz az aludttejnek a tejhez viszonyítva szilárd állaga.

Pasztőrözött, ESL, UHT? Te sem tudod melyiket válaszd? Akkor próbálok segíteni.

1. A pasztőrözés a legkíméletesebb formája a nyers tej kezelésének, ez a tej tartalmazza a legtöbb ásványi anyagot, vitamint. Ebből a tejből általában tudsz készíteni aludttejet is, hiszen tartalmaz laktobacilusokat. Hátránya viszont, hogy nem tartható el sokáig (de ha megmaradt volna készíthetsz belőle aludttejet, túrót.. ) Egyébként a pasztőrözés jellemzően 72 fokon pár másodperces hőkezelést jelent.

2. ESL ez már általában 130 fok körüli 2-3 másodperces hőkezelést jelent, így nem maradnak benne életképes laktobacilusok, ezért el áll akár 21 napig is viszont ebből már nem lehet aludttej és sokkal kevesebb benne az értékes tápanyag. Hűtve tárolandó.

3 UHT tejek tartalmazzák a legkevesebb vitamint, ásványi anyagot, viszont nem igényelnek hűtést és hónapokig elállnak. Ennek az oka, hogy 136-145 fokos hőmérsékleten teljesen csírátlanítják a tejet, majd szintén csíramentesen csomagolják.